Kamasz program - 2021.november 6-7.

November 6-án egy hűvös kora reggel vette kezdetét az idei második kamasz program Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének szervezésesben. A Beregsurányi határátkelőhelyen volt a gyülekező megbeszélve reggel 6:30-ra. Mindenki igyekezett idejében átérni a határon, de a magyar oldalon kissé nehézkesen ment az átjutás, így a tervezett 7 órás indulás 20 percet csúszott.

Az első látnivaló ahová az utunkat vettük, Füzér vára volt, amely Magyarország legkorábbi kővárainak egyike. A csodálatra méltó természeti környezetben fekvő Füzér Vára egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyről állítható, hogy már a tatárdúlás előtt állt. A Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpon található, így bámulatos volt a kilátás. Viszont elviseltünk volna egy mozgólépcsőt, mert a várba vezető út felfelé nagyon meredek volt. Volt itt egy emlékkönyv is, ahol nyomot is hagytunk az ottlétünkről.

Ezek után elindultunk a második úticélunk felé, az Aggteleki Cseppkőbarlangba, itt már az odavezető úton felkészítettek minket arra, hogy ezen a helyen nagyon hideg lesz, és hogy mindenki vegyen fel meleg ruhát. Körülbelül 14:15-re értünk a helyszínre, ahol barlangi túrához kaptunk egy idegenvezetőt is, akire kicsit még itt várnunk kellett. Miután megérkezett, elindultunk a barlangba, ahol felhívták arra a figyelmünket, hogy ne maradjunk le, és ne tévesszük szem elől egymást, mert a fények lekapcsolódnak, és akkor csak másnap tudunk kijönni egy másik csoporttal. Ennek tudatában kezdtük meg az utat. A túravezető nagyon érdekes volt, minden mondata szinte költőien volt megfogalmazva. A túra során megismerkedhetünk egy olyan világgal, amelyet már az ősember felfedezett magának néhány ezer évvel ezelőtt.  A sok fekete szín, a kormos képződmények, sziklák mind-mind az elődök emlékeit őrzik. De nem csak emiatt különleges, hatalmas termek és képződmények sokasága jellemzi: függő- állócseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók között vezet az út, amelyek megmozgatták a kutatók, látogatók fantáziáját. Így született a híres Anyósnyelv, a Mikulás, a Tigris, az Oszlopok csarnoka, melynek már a nevében benne van a páratlansága, lenyűgöző méretű termében megszámlálhatatlan képződmény található. Az út közepe felé a koncertek helyszínéül is szolgáló Hangverseny teremben meghallgattuk Demjén Ferenc, Honfoglalás című dalát is, hogy bemutassák a terem akusztikáját. Az utunk végéhez, és a barlang másik oldalához körülbelül 16:00 kor értünk el. A túra után egy kis büfébe mentünk „ebédelni”, így késő déltán.

Tele hassal folytathattuk utunkat, a nap utolsó állomására, Szilvásváradra, ahol a Lipicai hotel, és ifjúsági szállón szállásolták el a kis csapatunkat. Az elhelyezkedés után következett a vacsora, ezután mindenki próbált stabil internet közelben helyet találni, hogy üzenjen a családjának, ezt követően pedig lassacskán mindenki nyugovóra tért.

Másnap, vasárnap reggel, egy eléggé zord, szürke és esős napra ébredtünk. Így az időjárás függvényében az aznapra tervezett programot kissé át kellett szervezni. Így az első terv az volt, hogy gyalog megyünk el a nem messze lévő Szalajka Völgybe, és visszafelé pedig kisvasúttal jövünk majd. Ezek után mentünk volna a Miskolctapolcai Barlangfürdőbe, onnan pedig egyenesen haza. Viszont ez a terv az időjárás miatt befuccsolt.

Így barlangfürdő volt az amelyik sikeresen megvalósult a programok közül, és ide látogattunk el először a nap folyamán és ezután az új terv a továbbiakban a mozizás lett, aminek viszont csak a csapat fele örült inkább. A fürdő nagyon szép és érdekes hely volt, de nap végére a mozi volt az, ami igazán feltette a pontot az íre. Le sem tagadhattuk volna, hogy a csapat Kárpátaljáról érkezett, A film szinte minden egyes jelenetén csoportosan kuncogtunk, vagy épp az egyik csoportvezetőnk kommentjein szakadtunk meg a nevetéstől, ami miatt, azt hittük, hogy tuti kiküldenek minket a moziból.

A két és fél órás, reklámmentes film végén, mindenki alig várta, hogy elmehessen végre a mosdóba.

Ezzel zártuk a kirándulást és így indultunk el haza, és kb. fél nyolc- nyolc körül értünk le a határra. Mindenki sikeresen át tudott jönni és biztonságban haza is tudott érni.

Köszönet a megvalósulásért a Magyar Kormánynak és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek.

Buda Nikoletta,

Résztvevő