Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében

Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében címmel rendezte meg éves konferenciáját a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) Budapesten. Az eseménynek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adott otthont november 28-30-a között.

A konferenciát Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, Csóti György, a KJI igazgatója, valamint Mucsi Géza, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának politikai tanácsadója nyitotta meg.

A KJI konferenciájának második napján az intézet Kárpát-medencei partnerei mutatták be az állandó jogsegély szolgálati tevékenységüket.
A határon túli jogászok, ügyvédek a délelőtti és kora délutáni ülésszakokban a kárpátaljai, a vajdasági, a drávaszögi és az erdélyi civil szervezetek jogvédelmi, jogtudatosító illetve a kárpótlási ügyekben vállalt szerepvállalásait ismertették.

A Kárpátalján folyó munkáról a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete képviseletében Kajla Brigitta irodavezető, és a Pro Cultura Subcarpathica munkatársa Tóth Tünde jogász szólt.

Kajla Brigitta ismertette szervezetük munkásságának sokszínűségét és hangsúlyozta az általuk indított jogsegélyszolgálat fontosságát. Beszámolt a Kárpátalját érintő jelenleg érvényben lévő oktatási és nyelvtörvény helyzetéről, nehézségeiről.
Kiemelte, hogy az idei évben elindították egyesületük honlapján „Az ügyvéd válaszol” menüpontot is, ahol bárki fordulhat hozzájuk. Ezt követően kitért részletesen azokra a kérdésekre, amelyekkel leggyakrabban fordulnak jogsegélyszolgálatért. Ezen ügyek nagy része a külföldi rendszámú gépjárművekkel és a kettős állampolgársággal kapcsolatos volt.

Tóth Tünde jogász előadásában bemutatta a PCS tevékenységét, a szervezet által működtetett Kárpátalja.ma hírportált, illetve az Itt Magyarul Is (IMI) mozgalom célját. Kiemelte, hogy az IMI 2015-ben ingyenes jogsegélyszolgálatot indított, hogy segítsen a kárpátaljai magyaroknak eligazodni az ukrán jogszabályok hálójában. Ezután részletesen kitért azokra a kérdésekre, amelyek leggyakrabban foglalkoztatják a jogsegélyszolgálathoz forduló ügyfeleket. Ilyen: a mobilizáció, privatizáció és az öröklés kérdése, illetve a kelet-ukrajnai harcokban szolgáló katonák ügye. Beszámolt az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkásságáról és a kisebbséget ért vegzálások témaköréről is. Végezetül hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyaroknak sem a személyes, sem a kollektív alkotmányos jogai jelenleg nincsenek védve.